A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

(A versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés)

A versenytilalmi megállapodás

A versenytilalmi megállapodást és a tanulmányi szerződést a Munka Törvénykönyve külön tagolva részletesen szabályozza.

228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

(3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

A miniszteri indokolás szerint a munkavállalót általában a munkaviszony fennállása alatt terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmét szolgálják. Bizonyos kötelezettségek, mint amilyen titoktartás is, jellegűkből eredően a munkaviszony megszűnését követően is fennmaradnak. Egyebekben azonban csak erre irányuló megállapodás alapján köteles a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnését követően – legfeljebb azonban három évig – az említett védelmi szabályok megtartására.

A megállapodás érvényességi feltétele, hogy a munkavállaló a korlátozás fejében megfelelő ellenértékben részesüljön. A gyakorlatban tipikus a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének kizárása vagy korlátozása, ezért a versenytilalmi megállapodásról szóló rendelkezések az ellenérték mértékének az ebből eredő munkavállalói korlátozással arányos módon való megállapítását írják elő. Az ellenérték akkor arányos, ha a munkavállaló újabb jogviszony létesítésének korlátozását kompenzálja. Az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a megállapodás tartamára járó alapbér egyharmada.

A szabályozás a munkavállalónak törvényes elállási jogot biztosít arra az esetre, ha a munkáltató súlyos szerződésszegésére alapított azonnali hatályú felmondással szünteti meg munkaviszonyát. A felek a megállapodásban az elállás jogát egyéb esetekre is kiköthetik.

Ha a munkáltató személyében változás áll be, úgy a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok részletes szabályozására tekintettel a törvény nem tartja fenn azt a korábbi szabályozást, amely a versenytilalmi megállapodásra a polgári jog szabályainak alkalmazását rendelte. Ebből eredően a megállapodás feltűnő értékkülönbség címén nem támadható meg, ugyanakkor az arányossági szabály megsértése a részleges érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ennek megfelelően a bíróságnak módja van vagy az arányosság helyreállítására (az aránytalanság kiküszöbölésére) vagy a megállapodás egésze érvénytelenségének megállapítására.

A tanulmányi szerződés

229. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál - eltérő megállapodás hiányában - a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(5) A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.

(6) A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.

(7) A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

A miniszteri indokolás szerint a törvény a korábbi szabályozásból kiindulva részletezi a tanulmányi szerződés szabályait. A törvény hatályából ugyanakkor az következik, hogy csak a munkáltató és a vele munkaviszonyban álló munkavállaló tanulmányi szerződésére terjed ki a vonatkozó rendelkezések hatálya.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál munkában töltött időként kell figyelembe venni (ettől megállapodásban el lehet viszont térni):

• a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartamát,
• a szabadság időtartamát,
• a szülési szabadság időtartamát,
• a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapját,
• a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamát,
• a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartamát,
• a keresőképtelenségen túl a munkavégzés alóli mentesítés további eseteinek teljes időtartamát.

A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint akkor sem, ha a tanulmányok elvégzésére a munkavállalót a munkáltató kötelezte.

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra. A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.

Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és visszakövetelheti az általa a nyújtott támogatást. E tekintetben szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, a visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. A szerződés ekkor nem szűnik meg automatikusan, a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy a szerződéstől eláll-e vagy sem. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti.

A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le, és a munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.