A munkavállaló kártérítési felelőssége


A felelősség általános szabályai


179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kár megtérítésére a 177. §-ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

A törvény a munkavállaló kártérítési felelősségének általános alakzataként fenntartja a vétkességi felelősséget. Ennek megfelelően a munkavállaló – általában – az általa a munkaviszonybeli kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. A munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség a kár, a munkavállalói magatartás (kötelességszegés) felróhatósága, valamint az okozati összefüggés tekintetében.

Főszabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Annak az elbírálását, hogy mi tekinthető az adott helyzetben elvárhatónak a bírói gyakorlat részletesen kialakította.

Különbség van a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A törvény rendelkezései alapján a munkavállaló kártérítési felelőssége korlátozott az enyhe gondatlansággal okozott károk körében, ugyanakkor szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

A kártérítés mértékének korlátozása terén a munkavállalónak nem kell megtérítenie azt a kárt,
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható (előreláthatósági szabály),
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott,
- amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A munkavállalói kárfelelősség mögöttes szabályai a polgári jog szerződésen kívüli károk megtérítésére vonatkozó szabályai. Ezek a kártérítés méltányossági alapú (bíróság általi) korlátozását is megengedik.



A megőrzési felelősség


180. § (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.

(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.

(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt
- a megőrzésre átadott,
- visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett
olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ezen felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ha a megőrzésre átadott dologban annak megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A munkavállaló az ilyen jellegű kárt csak akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. Ha az adott dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából kerül átadásra, akkor a törvény rendelkezéseinek értelmében a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló az átvevőt meghatalmazhatja a dolog helyette és nevében történő átvételére.

A fentiek alól csak a pénztárosok, pénzkezelők és értékkezelők tekintetében ismer kivételt a törvény, a fenti munkakörben lévő személyek esetében az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében a felelősség akkor is megállapítható, ha azt jegyzék vagy elismervény nélkül vették át.

A kárt és a fentiekben meghatározott feltételek fennállását a munkáltató köteles bizonyítani.

A törvény a korábbi szabályozáshoz képest lényegében változatlan tartalommal tartja fenn a munkavállaló megőrzési felelősségének szabályait, ideértve e felelősségi alakzat alapvető elemeit. A miniszteri indokolás szerint szükségtelennek tartja ugyanakkor a törvény a felelősség alóli kimentési okok körében a munkáltatónak azt a mulasztását szabályozni, amellyel nem biztosította a munkavállaló számára az átadott dolog őrzésének feltételeit.

A munkavállaló részéről a hiány oka ebben az esetben – általában – elháríthatatlan is, amire a munkavállaló a rendelkezések értelmében kimentési okként szerint hivatkozhat. A megőrzési felelősségi szabályok csak az őrzött dologban bekövetkezett hiány esetére alkalmazandók. A dologban bekövetkezett egyéb károsodás (rongálódás) esetében a munkavállalói felelősség vétkességi alapú a munkavállaló bizonyítási kötelezettsége mellett.


Több munkavállaló együttes felelőssége


181. § (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.

(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

(3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

A munkavállalók felelőssége együttes károkozás esetén a fenti rendelkezések szerint oszlik meg.

A több munkavállaló általi együttes károkozás esetére a törvény a polgári jogban alkalmazott, illetve a polgári ítélkezési gyakorlatban kialakított szabályozást veszi át azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalók egyetemleges kötelezésére csak szándékos károkozás esetében van lehetőség.

A megőrzési felelősség mellett a vétkességarányos felelősségi szabály nem alkalmazható.


Felelősség a leltárhiányért


182. § (1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.

(2) A leltárhiányért való felelősség feltétele
a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

183. § (1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

184. § (1) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

(4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.

(5) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

185. § (1) A munkáltató állapítja meg
a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

(2) A munkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.

(4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.

186. § (1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel.

(2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

187. § A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

A miniszteri indokolás szerint a törvény fenntartja a munkavállaló leltárhiányért való felelősségének intézményét, illetve a leltárhiány fogalmát, a leltáridőszak fogalmának meghatározásával együtt a korábbi szabályoknak megfelelően határozza meg. A leltárhiányért való felelősség a munkavállaló megőrzési (objektív) felelősségének az egyik sajátos esete, amelynek lényeges feltételei változatlanok, illetve a felelősség érvényesítéséhez változatlanul a felek közötti egyéni vagy csoportos leltárfelelősségi megállapodás szükséges.

A leltárhiány tekintetében a törvény rendelkezései szerint a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül tartozik felelőséggel, e felelősség feltétele.
- a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
- a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
- a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, valamint
- legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

A leltárfelelősségi megállapodás írásba kell foglalása a felek részére kötelező, e megállapodásban pedig meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Ha a leltárkészletet több munkavállaló is kezeli egyidejűleg, akkor a törvény lehetőséget ad csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötésére, de ebben meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A leltárfelelősség megállapodás a törvény erejénél fogva szűnik meg, ha a munkavállaló munkaköré úgy megváltozik meg, hogy annak következtében a leltári készletet már nem kezeli.

A leltárfelelősségi megállapodást a munkavállaló a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja, de e tekintetben kiemelendő, hogy csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a felmondás a megállapodást.

Ha a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki a leltárhiányért nem felelős, akkor a törvény a felelősség további feltételeként határozza meg, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. Ha ez nem történik meg, úgy a felelősség nem lesz megállapítható.

A leltárhiány, valamint a leltáridőszak fogalmát a törvény tételesen meghatározza.

Leltárhiány: az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

Leltáridőszak: a két egymást követő leltározás közötti tartam.

A rendelkezések alapján a munkáltató köteles megállapítani
- azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
- a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
- a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
- a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
- a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

A fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.

Leltározásnál lehetővé kell tenni a munkavállaló vagy annak akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél pedig az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét, ha pedig a munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

A munkavállalóval ismertetni kell a leltárelszámolást, valamint annak eredményét, ezen eljárás során a munkavállaló észrevételeket tehet, melyekkel kapcsolatosan munkavállalót meg kell hallgatni. Ez alól csak az az eset képezhet kivételt, amikor a munkavállaló szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg.

A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel, ettől azonban a leltárfelelősségi megállapodásban eltérően is meg lehet állapodni. Amennyiben a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, úgy a leltárhiányért felelős munkavállaló felelőssége legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig terjedhet.

További szabály, hogy a kártérítés mértéke csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban a felek meghatározhatják a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának ez esetben nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, úgy a leltárhiányért felelős munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek

A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek
- a munkavállaló felelősségére kihatnak,
- amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.

188. § A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A törvény a munkáltatói kártérítési igény érvényesítésének csak egyetlen különös (korlátozó) szabályát tartalmazza, amely a leltárfelelősséghez kapcsolódik. A munkáltatói igényérvényesítés általános módja az írásbeli felszólítás, amely a munkaviszonyban okozott károk megtérítése esetében is irányadó. Az írásbeli felszólítás jogvesztő határideje a leltárfelvétel befejezésétől számított hatvan nap, ha a leltárhiány folytán büntetőeljárás indul, akkor pedig a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő naptól számított harminc nap.


A munkavállalói biztosíték


189. § (1) A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha
a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy
b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

(2) A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.

(3) A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni.

(4) A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha
a) a munkaköre megváltozásával az (1) bekezdésben foglalt feltétel vagy
b) a munkaviszonya
megszűnik.

(5) A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel.

A munkavállalói biztosíték intézménye a korábbi szabályozáshoz képest újdonságként jelenik a Munka Törvénykönyvében. A szabályozás alapján az a munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult. A biztosíték a törvény szerint pénzbeli szolgáltatást jelent (nem például valamilyen értéktárgy átadását), amelyet a munkáltató csak a törvényben meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni.

A munkavállalói biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét, és a munkáltató a biztosítékot köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon. Ha a munkavállaló munkaköre megváltozásának folytán a munkavállalói biztosíték feltételei megszűnnek, vagy a munkavállaló munkaviszonya szűnik meg, úgy a munkáltató köteles a munkavállaló részre a biztosíték összegét a jegybanki alapkamattal növelten haladéktalanul visszafizetni.

Biztosíték nyújtására a munkavállaló részéről a munkaviszonyban egy alkalommal kerülhet sor és annak összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel (nem követelhető többlet-biztosíték). A munkáltatói kártérítési igény a biztosíték adása esetében is az általános szabályok szerint (bírói úton, illetve fizetési felszólítással) érvényesíthető, abból a munkáltató közvetlen kielégítést nem szerezhet.


A kártérítés mérséklése


190. § A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A miniszteri indokolás szerint a munkavállalói kártérítési felelősség törvény szerinti szabályainak mögöttes joga a polgári jog, illetve annak a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályai, azaz a törvényben nem szabályozott kérdésekben azokat alkalmazni kell. A polgári jogban lehetőség van a kártérítés összegének méltányossági okból való csökkentésére. E lehetőséget a munkavállaló által megtérítendő kár összegének meghatározása tekintetében a törvény biztosítja.


Eltérő megállapodás


191. § (1) Kollektív szerződés e fejezet rendelkezéseitől - a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét kivéve - csak a munkavállaló javára térhet el.

(2) Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege.

A miniszteri indokolás szerint a törvénynek a munkavállalói kárfelelősségre vonatkozó rendelkezései általános jelleggel alkalmazandó, ún. relatív diszpozitív szabályok, azaz azoktól a kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el, akár a felelősség jogalapja, akár a kártérítés mértéke tekintetében. Ezen elv alól csak a leltárfelelősség kivétel, ahol a kollektív szerződés a kártérítés mértékét korlátozó szabálytól a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

A rendelkezés értelmében kollektív szerződés a gondatlan károkozás esetében a kártérítés mértékét legfeljebb a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összegében állapíthatja meg.




Kapcsolódó linkek

HR Portál - Munkajogi, munkaügyi hírportál Minden a munka világából!
Munkajog.hu - munkajogi portál Munkajogi portál hasznos cikkekkel
Profession.hu - Állás és munka Állások és állásajánlatok, önéletrajz minták
Munkajog.lap.hu Munkajogi témájú linkek gyűjteménye
Adózóna - munkajog Munkajogi témájú elemzések, szakértőktől
workania.hu Ezer év törvényei