|
MunkaviszonyMK BH 1979/391. Családi ház teljes felépítését ,,órabér'' ellenében elvállaló kontár vállalkozó és az építtető között munkaviszony akkor sem jön létre, ha az építtető a társadalombiztosítási bejelentésre is kötelezettséget vállalt és ennek eleget tett. [Mt. 1. § (1) bek.] MK BH 1993/775. Annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy a peres felek között létrejött jogviszony munkaviszony vagy vállalkozási jogviszony-e, és ehhez képest mely bíróság hatáskörébe tartozik a per eldöntése, a bíróságnak – különösen bonyolult és ellentmondásos tényállás esetén részletes, az összes körülményre kiterjedő bizonyítást kell lefolytatnia a hatáskör megállapíthatósága érdekében [1992. évi XXII. tv. 1. § (1) bek.; Ptk. 389. §; Pp. 22. § (1) bek., 349. §]. MK BH 1998/357. A jogviszony jellegét nem az adott munkakör és a feladatok, hanem a munkáltató jellege határozza meg. Az önkormányzat - bár a működését és feladatainak ellátását költségvetésből biztosítja - nem költségvetési szerv. Az alkalmazásában állók nem közalkalmazottak vagy köztisztviselők, a jogviszonyuk a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony [1992. évi XXIII. tv. 1. §; 1992. évi XXXIII. tv. 1. §; 1992. évi XXII. tv. 1. §, 87. §, 109. §; 156/1995. (XII. 26.) Korm. r.]. MK EBH 1999/132. Az olyan munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére, akinek – a munkaszerződés szerint – mindazokat a juttatásokat biztosítja a munkáltató, amelyek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járnak, nem a Kjt., hanem az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni [Mt. 1., 89. §]. MK EBH 2001/576. Ha a munkavállalók a munkáltató munkaeszközeivel, az általa meghatározott időben és helyen, az utasításai szerint végezték a munkát, a felek között nem megbízási, hanem munkajogviszony állt fenn [Ptk. 474. §, Mt. 1. §]. MK EBH 2002/677. A szerződéses szabadság a szerződés tartalmának – nem elnevezésének – meghatározására terjed ki. A munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség és függőség fennállása esetén a jogviszony nem minősíthető megbízási jogviszonynak, azt a szerződő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól [Mt. 1. §, 76. §, 103. §]. MK EBH 2005/1235. Munkaviszony fennállása akkor is megállapítható, ha a tevékenységet a jellege folytán a munkavállalónak önállóan kell végeznie, azonban a munkaviszonyt megalapozó további lényeges körülmények megállapíthatók [Mt. 1. §, 102. §, 103. §]. MK EBH 2005/1236. A munkaviszony tartalmi elemeinek, különösen az utasításadási jognak és a személyes munkavégzési kötelezettség hiánya kizárja a munkaviszony fennállásának megállapítását [Mt. 1. §, 102. §, 103. §]. MÜ BH 2007/384. Ha a felek egyidejűleg ügyvédjelölti tevékenységre munkaszerződést és ,,együttműködési megállapodást'' is kötöttek, a törvény és a munkaszerződés alapján a jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre (Mt. 1. §; 1998. évi XI. tv. 100. §). MÜ BH 2008/167. A korábban fennállt munkaviszony nem zárja ki, hogy utóbb a (korábbi) munkavállaló a tevékenységét polgári jogi megállapodás alapján végzi (Mt. 1. §). MÜ BH 2008/198. A megbízási szerződésnek nevezett, de a munkaviszonyra jellemző ismérvekkel megvalósult munkavégzésre irányuló szerződés elnevezése ellenére munkaszerződésnek minősül (Mt. 1. §). MÜ BH 2011/114. A házvezetőnői feladatok ellátására létrejött jogviszonyt munkaviszonyként kell minősíteni, ha a felek között alá- és fölérendeltségi viszony állt fenn, és a munkáltató utasítási és ellenőrzési jogot gyakorolt. A munkavállaló havi rendszerességgel munkabérben részesült, a munkáját az alperes lakásában, az ő munkaeszközeivel végezte (Mt. 1. §, 75/A. §).
|