|
Megtámadás és semmisségMK BH 1999/85 A felek megállapodása tévedés címén akkor támadható meg, ha a tévedést a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetőleg ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. A megállapodás jogellenes fenyegetés címén is megtámadható [Mt. 7. § (1) és (3) bek., 9. §, 13. § (3) bek.]. MK BH 2001/139 A megállapodás megtámadhatásának feltétele – A törvény által biztosított megtámadás határideje a megállapodás létrejöttének és nem a munkavállaló ellen benyújtott fizetési meghagyás átvételének időpontjához kapcsolódik [Mt. 7. § (1) és (3) bek.]. MK EBH 2007/1630 AKényszer alkalmazását nem lehet megállapítani, ha a fél nem vitatja a közös megegyezésre irányuló tárgyalás nyugodt légkörét, továbbá azt, hogy kérése esetén részére a munkáltató gondolkodási időt biztosított volna [Mt. 7. §]. MK EBH 2010/2247 I. A megállapodást az Mt. 7. § (4) bekezdése értelmében megtámadottnak kell tekinteni, amennyiben meghatározott határidőn belül írásban a másik féllel közlésre került. Az Mt. 7. § (3) bekezdésében előírt hat hónapos határidő mint anyagi jogi jogvesztő határidő nem a megtámadással összefüggő igény bíróság előtti érvényesítésére (keresetindítási határidőre) vonatkozik, hanem a megtámadás másik féllel történő közlésének végső határideje. A megtámadást követően az Mt. 7. § (4) bekezdése szerint az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai irányadók. A megtámadási határidő elmulasztása esetén el kell utasítani a keresetet, míg a keresetindítási határidő elmulasztása nem a kereset elutasítását, hanem a per megszüntetését eredményezi [Mt. 7. § (1) bekezdés (3) bekezdés]. KK BH 1997/99 A túlmunkára vonatkozó szabályokat megszegi, aki – e szabályok megkerülése végett – színlelt megbízási szerződést köt [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 8. § (1) bek., 127. §, Ptk. 207. § (1) és (4) bek.]. MK BH 1976/470 Változó munkahelyre alkalmazott dolgozónak a vállalat másik telephelyére történt átirányítását a munkaügyi bíróság csupán méltányosságból nem hatálytalaníthatja. (Mt. V. I8. §, MK 5. sz.). MK EBH 2002/690 A munkaszerződésnek az a kikötése, hogy a munkavállaló a helyettesítéséről maga köteles gondoskodni, semmis, így arra rendkívüli felmondás nem alapítható [Mt. 8. § (1) bek., 103. § (1) bek. d) pont]. MK EBH 2009/1990. Jogszabályban előírt végzettség, szakképzettség nélkül foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya érvénytelen. A munkáltató a jogviszonyt köteles azonnali hatállyal felszámolni, ez esetben a közalkalmazott a felmentéssel történő megszüntetéskor érvényesíthető igényeket támaszthatja [Kjt. 2. § (3) bekezdés, 3. §, 61. § (3) bekezdés, Mt. 8. § (1) bekezdés, 10. §]. MK EBH 2011/2341 I. A túlmunka ellenértékéről annak esedékessége után tett lemondó nyilatkozat nem semmis [Mt. 8. §, 155. §]. MÜ BH 2007/97 Az érvénytelen jogviszony felszámolásakor a jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazása nem lehetséges [Mt. 10. §; Ktv. 71. § (2) bekezdés a) pont]. MÜ BH 2009/371 A jövőben járó munkabérről szóló előzetes lemondás érvénytelen [Mt. 8. § (2) bekezdés]. MÜ BH 2009/58 A kötelező pályázati kiírás nélküli tanársegédi kinevezés érvénytelen (Kjt. 3. §; Mt. 10. §). MÜ BH 2010/129 Amennyiben a fél csak köztisztviselői jogviszonyban alkalmazható, a vele kötött munkaszerződés érvénytelen, azt a munkáltatónak fel kell számolnia [Mt. 8. §, 10. §].
|