Vissza az előző oldalra (Cikkek)


„Otthoni munka” - A bedolgozói munka szabályai




A bedolgozói jogviszony általánosságban



A bedolgozói jogviszony, bedolgozás szabályait hazánkban a munka törvénykönyve, azaz a 2012. évi I. törvény rendelkezései tartalmazzák. A bedolgozói munka korábban atipikus munkaviszonynak minősült, szabályait nem a munka törvénykönyve, hanem egyéb más jogszabály tartalmazta.

A bedolgozói munka, a bedolgozói jogviszony az otthonról történő munkavégzés egy tipikus formája, melyet általában csak mellékállásként szoktak elvállalni, mivel az ez által elérhető keresetek az elvégzendő munkafeladatok jellegéből adódóan az alacsonyabb kereseti kategóriákba tartoznak. Tipikusan ilyen feladatok pl. a varrás, borítékolás, dobozolás stb.

A munka törvénykönyve szabályai szerint bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg.


A bedolgozói jogviszony létesítéséről szóló munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját és mértékét, ezeket a tartalmi elemeket a munka törvénykönyve kötelezően előírja. A munkavégzés helye a munkavállaló lakóhelye, tartózkodási helye vagy a felek által meghatározott más hely is lehet. A munkavállaló munkarendje bedolgozás esetén kötetlen.

A munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó szabályok bedolgozói munka esetén



A bedolgozói jogviszonyban a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának meghatározására terjed ki, de ettől a felek egyéni megállapodás alapján eltérhetnek. A munkavállaló a reá kiszabott feladatát a saját eszközeivel vagy a munkáltató által nyújtott technológiával végzi el. A munkáltató jogosult megállapítani az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot, azonban e területen is lehetőség van egyéni megállapodással eltérni a munka törvénykönyve szabályaitól. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

A törvényi szabályok szerint meg kell téríteni a munkavállaló részére az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét. Ha a tényleges költség nem állapítható meg, akkor átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.

Ha a szerződésben foglaltak teljesítése az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg, akkor a munkavállalót sem díjazás sem pedig költségtérítés nem illeti meg. Csökkentett díjazás és költségtérítés jár azonban, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben felhasználhatja.

A bedolgozói jogviszony terén is érvényesülnek a munka törvénykönyvében meghatározott általános magatartási szabályok, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló tekintetében.